Úgy érzed, felemészt a jövőtől való félelem és aggaszt, mi lesz veled holnap? Megnyugtatlak, nem vagy egyedül ezzel az érzéssel. Megmutatom, mi okozza a jövőtől való félelmet és hogyan lehet legyűrni a szorongató gondolatokat!

Ne dőlj be azoknak, akik azt állítják, csak a mának élnek és nem félnek attól mit hoz a jövő!

Ha valóban így lenne, akkor nem lenne karrierje, háza, családja, kocsija, de minimum lezüllött életet élne. Aki egy picit is tervez, az gondol a jövőre és természetesen számot vet, hogyan, melyik úton érdemes tovább menni.

A jövőnk alakítása döntések sorozata: dönthet valaki úgy, hogy elfogadja az előléptetést több felelősséggel, vagy marad egy kiegyensúlyozottabb pozícióban, esetleg vesz fel lakáshitelt vagy marad az albérletben.

Bárhogyan is történik, a tervezés ott van a háttérben.

Természetes, hogy a döntéseid során felmerülnek benned kérdések.

• Biztos, jól csinálom-e?

• Lesz-e elég pénzem, energiám, tudásom véghez vinni?

• Mellettem marad-e a társam?

• Lesz-e munkám?

• Mi lesz az egészségemmel?

Ezek a bizonytalanságok már önmagában aggasztóak, hát még, ha összeadjuk őket.

Nézzük együtt meg, miért gyötörnek ezek a félelmek és hogyan tudod akár teljesen, akár részlegesen félretenni az aggodalmaidat a jövőt illetően?

A bizonytalanság a génjeinkben van

Viharvert nép vagyunk, ez nem kétséges. Rendszerek jöttek-mentek, válságok tépázták meg kicsiny országunkat nem is egyszer, a béreink elmaradnak az európai átlagtól, saját életet kezdeni és felépíteni pedig keserves munka.

Eleve a létünk tele van bizonytalansággal. Igenis, sokan félhetünk a jövőtől. Ez normális dolog.

Láttuk nagyszüleinket, szüleinket minimálbérből élni, majd kisnyugdíjból eltengődni, amikor a hó végén le kellett mondani bizonyos „úri huncutságokról”, mint a mosószer, hogy még a gázszámlát kifizethessék.

Főleg vidéken mindenki retteg a munkája elvesztésétől, mert egyszerűen nincs annyi lehetőség, hogy elhelyezkedhessen.

Az ismerkedés időhiány miatt az online térbe korlátozódik, de kétséges, hogy jó párkapcsolatot eredményez-e.

És akkor a kiegyensúlyozott életről és az egészségről nem is beszéltünk, ami természetesen egyenes arányos, hogy ténylegesen 8 vagy 12 órát töltesz-e el a munkahelyeden.

Folyamatos bizonytalanságban élő nép vagyunk, akiknek nem csak évekre előre, de sokszor hónapokra, napokra előre kérdéses az élete. Emellett családszeretőek, gondoskodóak vagyunk, tehát szeretteink a saját egészségünknél is előrébb valóak sok esetben.

Tehát nem csupán magunkért, mások miatt is sokat aggódunk. Hogyne aggasztana minket a jövő ismeretlen sötétsége?

A munka, az egészség és a család okozza a legtöbb jövőtől való félelmet

A jövővel szembeni bizonytalanságunknak számos kiváltó oka van, de főleg életünk „szentháromság” tagjai közül legalább az egyik okozza a legtöbb rémálmot: a munka, a család és az egészség.

A munkából egyenes arányosan következik az anyagi javak megteremtése, a biztonságos lét és ezek alapjai (otthon, étel, ruházkodás) fenntartása.

Társas lényként szükségünk van a saját „falkánk” védelmére, a család érzelmi és szociális védőhálójára, amely elkap minket, mielőtt nagyot zuhannánk.

Az egészség pedig a másik kettő alapja: mind a mentális, mind a fizikai állapot befolyásolja a munkánkkal kapcsolatos teljesítőképességet és az egészséges társas kapcsolatok kialakítását.

Ha ezek közül bármelyik is „veszélybe” kerül, az komolyan kihathat a jövőre.

Ha elveszítjük a munkánkat, oda a megélhetésünk.

Komoly érzelmi válságba kerülhetünk, ha a párunkat, családunkat veszítjük el. Ebből nagyon nehéz kilábalni és komoly hatással lehet a másik két tényezőre is.

Egészségünk fokozott romlásával pedig akár az egész eddigi, megszokott életünk romba dőlhet és félő, hogy nehezen tudjuk kezelni a betegséggel fellépő kihívásokat.

Ami pedig a legfontosabb: életünk szentháromságát tudjuk a legkévésbé irányítani, hiszen több tényező is befolyásolhatja.

Tehetünk érte, hogy minél jobb legyen, de ha a főnökünk kizsigerel, a párunk hűtlen vagy a génjeinkben hordozzuk a hibás kódot, az nem rajtunk múlik.

Az irányíthatatlan dolgok megléte eleve okoz egy belső frusztrációt és akaratlanul is a biztos jövőnket fenyegeti.

Miért félünk a jövőtől?

Minden kornak megvolt a maga jövőbeni félelemfaktora.

A középkorban a kemény, zord telektől és az éhezéstől féltek, míg világháborúk idején sokkal sötétebben látták az emberek a jövőt.

Elmondható, hogy eleink idejében jóval kevesebb „fenyegetés” leselkedett rájuk, mint modern korunkban. Ugyanis, ami egyben áldás, az valahol átok is: a szabad információ áramlás.

A digitalizáció, mint a félelmek forrása

Manapság két kattintás bármely kérdésünkre a válasz és lényegesen több információ ostromolja az elménket, mint, amit ép ésszel fel lehet fogni.

Betegségek, természeti katasztrófák, társadalmi problémák, gazdasági visszaesések – fenyegetően harsogó cikk címek között kell lavírozni és bármennyire szeretnénk kizárni a világból érkező híreket, még a kő alatt is megtalálnak minket.

A negatív impulzusok akarva akaratlanul is szorongást váltanak ki és olyan gondolatok kezdhetnek foglalkoztatni, amelyek szép lassan leszívják az energiáidat.

De nem kell sok esetben a hírportálokon kikötnöd, sajnos a közvetlen környezetből jött ingerek még komolyabb traumát okozhatnak.

Ismerősek az alábbi szituációk?

• A szomszéd rákos lett. Vajon én is ilyen sorsa jutok?

• A kolléganőméknek 10 éve nem jön össze a gyerek? Vajon nekünk is ilyen nehéz lesz?

• A boltos Irénkének most árverezték el a lakását, mert nem tudta fizetni a hitelt. Lehet nekem sem kéne hitelt felvenni?

• A barátomat elhagyta a felesége. Mi értelme így a házasságnak?

És folytathatnám tovább a történeteket, de talán itt ennyi is elég.

A jövőtől való félelmünk nagy része tehát a környezetünkből, a társadalmunk, korunk gyors információáramlásából adódik.

Olyan kérdések kezdhetnek egy fél mondat miatt foglalkoztatni, amit egy félig elzárt, nyugodt vidéken sose találnának meg. A tudás hatalom, de a túl sok tudás már sokszor visszafelé sül el.

A világot megváltoztatni nem tudod, csupán magadban lehetsz képes egy kicsit rendet teremteni.

Mit tegyünk, hogy ne féljünk a jövőtől?

Nincs egységes recept a jövőtől való félelemre, amit bárki letölthet az internetről.

Talán klisésen is hangzik, de minden embernek magának kell megtalálnia a kapcsolót, amely elzárja a jövőn való merengés folyamatát.

A következőkben néhány jó tanáccsal tudok szolgálni, amelyek segíthetnek háttérbe szorítani az aggodalmaidat.

1. Koncentrálj a jelenre!

Saját tapasztalat alapján kijelenthetem, hogy határozottan használ a jelenben való élés a jövőtől való félelem leküzdésében.

Folyamatosan ugyan nem lehet fenntartani a boldog tudatlanság állapotát, de egy pillanatra segít kilépni a taposómalomból és új energiákkal tölthet fel az élet folytatásához.

Ilyen egy teljes odafigyelést igénylő hobby, egy házikedvenc, egy kis kert, sport, túrázás, egy jó könyv vagy egy finom menü összeállítása. Nem nagy dolgok, mégis pár órára képesek lehetnek elfeledtetni az aggodalmaidat.

2. Készíts tervet, de kerüld a konkrét határidőket!

A jövőtől való félelem, egyik gyökere, hogy könyörtelen határidőket támasztunk magunk elé.

• Harminc éves koromra lesz lakásom.

• Öt éven belül előléptetnek.

• Harmincöt éves koromig meg kell szülnöm az első gyerekemet.
  
  Folytathatnám, biztos neked is vannak ilyen határidős teendőid.

A fenti gondolkodás jó is és nem is. Hiszen célt állítasz magad elé, azonban nem csupán rajtad múlik azok elérése.

Ne legyél túl szigorú magadhoz és igyekezz nagyobb teret, időt adni a terveidnek!

Próbáld meg valahogy így megtervezni az életedet:

• Miután meg lesz a diplomám, elkezdek lakásokat nézegetni.

• Ha nem tudok a jelenlegi munkahelyemen fejlődni, akkor szereztem annyi tapasztalatot, hogy néhány éven belül tovább lépjek.

• Ha megtalálom életem szerelmét, megbeszélem vele, hogy, hogyan képzeli el a családalapítást.

Ezek kicsit szofisztikáltabb tervek és kevésbé okoznak frusztrációt a harmincadik, negyvenedik szülinapodon.

Az élet sokszor nem úgy adja ki, hogy minden terv szerint alakuljon, de a görcsösség elengedésével a legváratlanabb pillanatokban toppannak be a lehetőségek.

3. Vedd körül magadat pozitív emberekkel!

Ahogy már korábban mondtam, nagyon sokat számít, milyen környezetben kell tervezned a jövőben.

Bár a családját nem válogathatja meg az ember, a barátokat annál inkább.

Minél motiváltabb, pozitív szemléletű, megbízható, vidám, színes egyéniségekkel veszed körül magad, annál derűsebbnek tűnhet a jövő, hiszen biztos lehetsz benne, hogy lelki támogatásra számíthatsz tőlük és feltöltenek energiával.

4. Tudatosan szűrd az információt!

A jövőtől való félelem egyenlő az ismeretlentől való rettegéssel és a „mi lesz, ha…” kezdetű mondatok lélekromboló energiájával.

Természetes, hogyha valamit nem tudunk, rákeresünk az internetre, esetleg még rá is kérdezünk „önsegítő” csoportoknál.

Hiba.

A szűretlen információ nemhogy segíthet a szorongásodon, de mélyebbre is taszíthat. Próbáld tudatosan kerülni a „mindent tudó” nethuszárokat, az e-mail címből jóslókat és az álhírportálokat!

5. Ne legyenek irreális céljaid!

A jövőtől való félelmet sok esetben saját magad generálod, abból adódóan, hogy nem fogadod el a jelenlegi helyzetedet.

Álmok nélkül sivár az élet, de a céljaidat a magad vehemenciájára és lehetőségeire válogasd meg!

Az tökéletes cél, hogy alkalmazottként szeretnél egy lakást, de a több hektárnyi termőföldet kastéllyal és lóistállóval már nehezebben gazdálkodod ki. Az elérhetetlen álmok bizonytalanságba, depresszióba löknek, a jövő sötétnek és kilátástalannak tűnhet.

Haladj apránként előre, próbáld meg egy fokkal lejjebb adni az igényeidet, kerüld a felesleges hiteleket és ígéreteket, hogy nyugodtabb szívvel tekinthess előre az ismeretlenbe!

6. Ne másnak élj!

• A főnököd állandóan megjegyzi, hogy többet kellene dolgoznod?

• A párod nagyobb házba akar költözni, de tudod, hogy ez jelenleg esélytelen?

• Édesanyád állandóan piszkál, hogy mikor jön már a gyerek?

Na, álljunk meg egy kicsit! Mikor volt az, hogy egy kicsit a magad álmai után mentél?

A folyamatos társadalmi elvárások szorongáshoz vezethetnek és önkéntelenül generálják azokat a bizonyos betartandó határidőket.

De ezeket te is akarod vagy csak a családodnak és a párodnak akarsz megfelelni?

Az életedet csak te élheted, senki nem szoríthat keretek közé és mondhatja meg, hogyan tervezd meg a jövődet!

Attól, hogy apádéknak óriási háza volt, te lehetsz boldog egy néhány négyzetméteres lakásban. Attól, hogy másnak öt gyereke van, te dönthetsz úgy, hogy inkább veszel három kutyát.

És, ha neked ez így elég, akkor máris boldog vagy.

7. Végül: engedd el a jövőt!

Hogy kedvenc filmemből idézzek, ahol egy tárgyaláson a megvádolt kémet megkérdezi az ügyvédje, a halálbüntetés kihirdetése előtt:

— Mondja, maga nem aggódik?

— Miért, az segítene? – válaszolta rezignáltan a kém.

A jövő így is, úgy is elérkezik, akár akarod, akár nem.

A félelmed, a csüggedésed nem tesz hozzá, sőt, inkább elvesz időt a jelen szépségeiből.

Szükséges tervezni, motiválni önmagadat, hogy legyen célod az életbe és ne ülj le, de ne a görcsös akarás töltse ki a mindennapjaidat.

Ha pedig valami nem úgy sül el, ahogy tervezted, akkor se feledd: az élet megy tovább és még sosem volt úgy, hogy ne legyen valahogy!