Nehéz gyerekkor: A gyermekkorban elszenvedett lelki és fizikai bántalmazások a legtöbb esetben szorongáshoz, önbizalomhiányhoz, és nem utolsó sorban erőszakos bűncselekményekhez is vezethetnek felnőtt korban.
Johnny Depp: A gyerekkorom rémálom volt!
Johnny Depp az egyik legnagyobb amerikai filmsztár. Turbulens karrierje során 63 filmben szerepelt, egy időben Hollywood legjobban fizetett színészei közé tartozott. Manapság inkább magánéleti botrányaival szerepel a hírekben.
Kevésbé ismert tény róla, hogy 12 éves kora óta zenél, 13 évesen már bárokban gitározott felnőtt zenekarokkal.
Hogy hogyan kerül egy 13 éves gyerek éjszakai bárokba? Depp gyerekkora messze nem volt annyira fényes, mint a karrierje.
A családban állandó volt a bántalmazás, mindkét szülő részéről, de anyját emeli ki agresszívabbként. Több mint húsz alkalommal költöztek. Maga Depp rémálomként írja le gyerekkorát.
12 éves korában kapott édesanyjától egy gitárt és onnantól kezdve a zenébe menekült. Olyannyira, hogy saját bevallása szerint nem is emlékszik kamasz éveire, mert ahogy megkapta a hangszerét, bezárkózott a szobájába és csak a zenével törődött. S amikor nem a szobájában volt, akkor környékbeli bárokban pengetett némi pénzért, amit aztán a helyi adottságokat kihasználva gyorsan sörre is váltott.
Az iskolában természetesen nem igazán foglalkoztatta a tanulás, egyedül a gitárórán nem bukott meg. Aztán 15 évesen otthagyta a középiskolát és főállású rockzenész lett, majd 21 évesen megkapta élete első filmszerepét.
A sajtó hangos volt attól a pertől, melyet a brit bulvárlap, a The Sun ellen indított, amiért az Amber Heard színésznővel folyó válásáról szóló tudósításában „asszonyverőnek” nevezte. A pert elvesztette, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy nem tudta bizonyítani az állítás ellenkezőjét, tehát bántalmazta volt feleségét.
Depp életpályája jó példa arra, hogy a gyerekkorban elszenvedett traumák egy életen keresztül képesek befolyásolni, sőt, irányítani annak elszenvedőit és ha felnőttkorban ezek a megrázkódtatások feldolgozatlanul maradnak, akkor képesek maguk alá temetni az embert, legyen az bármennyire sikeres.
Ebben az írásban a gyerekkori traumákat járom körül, azok meghatározásait, fajtáit, hatásait testre és lélekre, s érinteni fogom a megbirkózás lehetőségeit is.
Gyerekkori trauma
Gyermekkori traumának vagy más néven ártalmas gyermekkori élménynek (Adverse Childhood Experience – ACE) olyan rémületet keltő, veszélyes, esetleg erőszakos eseményeket nevezünk, melyek fenyegetik a gyermek életét vagy testi/lelki épségét, vagy ezt az érzetet keltik benne.
Traumatikus esemény lehet egy gyermek számára az is, ha tanúja lesz, amint egy szerettét, hozzá közel álló személyt ér hasonló dolog.
Ez nagyon fiatal korban lehet meghatározó jelentőségű, hiszen akkor a gyermek általános biztonságérzete szorosan kötődik ezekhez a személyekhez.
Itt fontos megjegyezni, hogy a traumákra való érzékenység nincs alsó korhatárhoz kötve. Egészen pici csecsemők is megélhetik a traumatikus stresszt.
Milyen traumatikus események érhetnek minket gyerekkorban?
- Pszichés, fizikai és/vagy szexuális abúzus
- Erőszak a családban és/vagy a lakókörnyezetben
- Egy családtag hirtelen és/vagy erőszak által való elvesztése
- Súlyos balesetek és/vagy betegségek
- Szenvedélybetegség a családban
- Természeti katasztrófák
- Válás
Az ezekre az eseményekre adott lehetséges reakciók meglehetősen sokrétűek lehetnek:
- Erős és folyamatos feldúltság
- Depresszió
- Szorongás
- Viselkedési zavarok
- Kötődési problémák
- Alvászavarok
- Tanulási nehézségek
- Fizikai rosszullétek
A gyerekkori traumák által kiváltott stressz-tünetek hosszú idővel a kiváltó események megszűnte után is fennmaradnak, krónikussá válnak.
A tünetek súlyosbodását eredményezheti, ha valamilyen szituáció, környezeti változás vagy személy felidézi az érintettben a tramuás stresszt kiváltó eseményt.
Egy gyermek nem rendelkezik a felnőttek belátási képességeivel, vagy komplex gondolkodásával, ezért nem is képesek a traumákat hozzájuk hasonló módon kezelni. Ezért is tudja egy ilyen esemény jóval nagyobb mértékben befolyásolni egy gyermek mindennapjait, kapcsolatait az őt körülvevő emberekkel.
A gyerekkori traumák rizikófaktorai
Nagyon sok, traumán átesett gyerek megússza hosszú távú negatív hatások nélkül.
Vannak azonban olyan kockázati tényezők, melyek megnövelik annak az esélyét, hogy az átéltek nem múlnak el nyom nélkül.
Ezek:
A kor
Bár egy traumatikus esemény bármely életkorban nagy hatással lehet az emberre, a 8 évesnél fiatalabb gyerekek különösen sérülékenyek ebből a szempontból.
A megrázkódtatás intenzitása
Nem mindenki reagál ugyanúgy a traumákra.
Vannak, akik könnyebben veszik, vannak, akik számára jóval nehezebb a megbirkózás. Általánosságban elmondható, hogy minél keményebb a trauma, annál mélyrehatóbbak a következmények.
A trauma időtartama
Hosszan tartó és/vagy ismétlődő megrázkódtatások esetén sokkal nagyobb eséllyel számolhatunk elhúzódó hatásokkal.
Például egy autóbaleset jelentette traumánál jóval valószínűbb a könnyebb kilábalás, mint egy bántalmazó családban való nevelkedés esetén.
A gyermek kitettsége
A gyermek maga volt a traumát kiváltó esemény áldozata, vagy valamelyik családtagja, barátja, kortársa?
Közelről látta az esetet, netán a tévében/interneten nézte végig (iskolai lövöldözés)? Esetleg valamelyik szerettüktől hallottak róla?
Ezek mind befolyásolják a következmények súlyosságát.
A gondviselő reakciója
Sokszor megesik, hogy a szülők, vagy gondviselők egyszerűen nem hiszik el, amit a gyerekük mond nekik.
Úgy gondolják, hogy túloz, kiszínezi a valóságot, vagy nemes egyszerűséggel hazudik. Különösen jellemző ez a családtagok által elkövetett szexuális zaklatás/bántalmazások esetében.
Kórtörténet
Ha korábban volt már a gyermeknek része komoly megrázkódtatásban, az megnöveli a káros hatások bekövetkeztének valószínűségét.
A korai évek: A rossz gyerekkor hatásai
Csecsemők és kisgyermekek számára nem kell, hogy traumát okozó esemény összetett legyen. Elég egy hangos zaj, hirtelen mozdulat, erős vizuális inger ahhoz, hogy a pici traumatizálódjon. Ezek az történések aztán rémálmaikban térnek vissza, esetleg újfajta félelemként állandósulnak az életükben.
A közhiedelemmel ellentétben, a csecsemőkben és a nagyon fiatal gyerekekben is maradandó nyomot hagyhatnak a traumák. 0-6 éves kor között a gyerekek korlátozott verbális képességei nem teszik lehetővé számukra, hogy pontosan megfogalmazzák, egy-egy esemény hatására mi játszódik le bennük.
Emiatt általános lett az a félreértés, hogy ha nagyon fiatalon ér valakit negatív élmény, akkor az jobban meg tud birkózni vele, „kinövi”, elfelejti.
Mi sem áll távolabb a valóságtól. A fejlődésben lévő agy ennyi idősen rettentően érzékeny és sérülékeny. Megállapítást nyert például az agykéreg csökkent mérete és a kisgyermekkori traumák közötti összefüggés.
Kevésbé képesek előre látni/felismerni a potenciális veszélyforrásokat, s így vigyázni magukra. Emiatt sokkal jobban ki vannak téve a traumatikus eseményeknek, azok hatásainak.
Egy ennyire fiatal lélek jóval sérülékenyebb, mint egy idősebb gyerek.
Ebben a korban például még nem alakul ki az a képesség, mely lehetővé teszi a közvetlen ok-okozati összefüggések felállítását. Emiatt például azt hiszik az ilyen korú csemeték, hogy gondolataik, félelmeik valóra válhatnak és megtehetnek velük dolgokat.
Sokszor saját magukat kezdik hibáztatni olyan események miatt is, melyeknek bekövetkeztére semmilyen ráhatásuk nem lehetett. Felelősnek érzik magukat, amiért nem akadályozták meg ezeket. Ez az érzés a szülők irányába is jelentkezhet, amennyiben cserben hagyva érzik magukat általuk.
S mivel nem tudják érzéseiket megfelelően kommunikálni, a szülők, vagy gondviselők sokszor észre sem veszik, hogy baj van, vagy totálisan félreértik a jelzéseiket.
Egészen kicsi gyerekeknél, nagyjából kétéves korig a következők jelezhetnek bajt:
- Gyenge beszédkészség
- Memóriazavarok
- Folyamatos sírás, gyakori hangos kiabálás
- Rossz étvágy, alacsony testsúly és/vagy emésztési problémák
3-6 éves kor között a növekedő számú szociális interakcióknak is köszönhetően számos egyéb jel is tetten érhető:
- Koncentrációzavarok
- Tanulási nehézségek
- Nem, vagy nagyon lassan fejlődő készségek
- Antiszociális viselkedés
- Verbálisan önkényes másokkal szemben
- Nincsenek barátai
- Félénkség
- Gyakori has- illetve fejfájás
Összetett gyerekkori traumák
A legtöbbünk számára nem ütközik különösebb nehézséget megnevezni, azonosítani egy sokkoló eseményt.
A trauma szó hallatán olyan nagy horderejű, egy életet megváltoztató esemény jut eszünkbe, mint egy autóbaleset, erőszakos bűncselekmény, természeti katasztrófa, esetleg háború. Valami olyan dolog, ami kettéválasztja az érintett életét, előtte és utána részre.
Azonban nem csak ilyen, időben egyszerűen behatárolható traumák léteznek. Sokszor a trauma elhúzódó esemény vagy események sorozata.
Lehet, hogy csak egy érzés marad meg belőle, konkrét helyzet nélkül. Ilyen élmény lehet például, ha a szülők egyfolytában dolgoznak és csak nagyon keveset találkoznak a gyerekükkel.
Az ennek következtében érzett elhagyottság, kiszolgáltatottság bizony könnyen gyermekkori traumává válhat s a felnőttkorban is kísérthet. Tehát előfordulhat, hogy nem valaminek a bekövetkezte, hanem épp ellenkezőleg, valaminek a hiánya van ránk negatív hatással.
Gyermekkori trauma és PTSD
Minden gyerek másképpen reagál a traumákra.
Vannak, akiknél nem mutatkoznak maradandó hatások, s szinte maguktól normalizálódik a lelkiállapotuk.
Persze ez nagyban függ az esemény(ek) intenzitásától is. Azonban nem mindenki ilyen szerencsés.
Felmérések szerint a lányok 15, a fiúk 6 százalékánál alakul ki poszttraumás stressz-szindróma egy traumát követően. A PTSD (Poszttramuás stressz) traumatikus események után lép fel, a traumatikus hatású eseményekhez kapcsolódó emlékképek nem kívánt, tudatban való ismételt megjelenése.
A poszttraumás stressz betegségben szenvedők újra és újra átélik a traumát, gyakran visszatérő gondolatok, traumás álmok gyötrik őket. A gyerekek (is) megpróbálják elkerülni azokat a helyzeteket, melyek a traumát kiváltó eseményekre emlékeztetik őket, illetve az is megfigyelhető, hogy játék során rekonstruálják a történteket.
Egyes esetekben a gyerekek úgy érzik, elmulasztották észrevenni azokat a jeleket, amik a traumát okozó esemény bekövetkeztét előre jelezték (a legtöbb esetben persze nincsenek ilyen jelek).
Emiatt ezek a gyerekek a mindennapokban hiperéber állapotban vannak, nem tudják magukat elengedni, folyamatosan készültségben vannak a rájuk mindenhonnan leselkedő veszélyek miatt.
A PTSD-ben szenvedő gyerekek a következő tüneteket mutatják:
- Túlzott düh és agresszió
- Szorongás
- Depresszió
- Félelem
- Elszigeteltség érzése
- Alacsony önértékelés
- Önpusztító viselkedés
- Általános bizalmatlanság
A gyerekkori traumák hosszú távú egészségügyi hatásai
Tekintettel arra, hogy mennyire bonyolult lehet felismerni egy traumatizált gyermeket, az esetek többségében a segítség is elmarad.
Ennek következtében az érintett felnőttként is szenved a gyerekkori traumák következményeitől.
Egy ilyen felnőtt jóval nagyobb eséllyel lesz káros szenvedélyek rabja, vesz fel olyan szokásokat melyek közvetlenül is károsíthatják az egészségét.
Sokkal több közöttük a dohányos, a rendszeres alkoholfogyasztó, vagy alkoholbeteg, a kábítószerfüggő vagy az elhízott. Innen pedig egyenes az út a cukorbetegség, a különböző szív- és érrendszeri betegségek, a máj- és tüdőbetegség és a rák felé.
A gyerekkori traumát átélt felnőttek nagyobb eséllyel vesznek részt ártalmas tevékenységekben, vagy viselkednek önpusztítóan.
Igen gyakori az is, hogy a gyerekkori traumán átesettek felnőttként nem képesek komoly párkapcsolatot létesíteni, mert félnek a csalódástól.
Mit mutatnak az eddigi tanulmányok?
Egy tízezer felnőttet vizsgáló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az egy, vagy több traumán keresztülment felnőttek sokkal nagyobb eséllyel kapnak el szexuális úton terjedő betegségeket, mint azok, akiknek nem volt ilyen élménye, vagy sikeresen kezelték azt. Szintén jóval nagyobb számban fordul elő közöttük fiatalkorú szülő is.
Azonban a gyermekkori traumáknak nem csak indirekt hatása van az érintettek egészségére. Egyre több szakértő állítja kutatásokra hivatkozva, hogy közvetlen biológiai változásokat indít el a traumák által (is) keltett extrém mértékű stressz.
A stresszre adott válaszként a szervezet adrenalint kezd termelni, a szívverés felgyorsul, ezzel felkészítve a testet a reagálásra. Ez azonban nem múlik el nyom nélkül. Kicsit ahhoz lehet hasonlítani a hatásait, mint amikor állandóan padlóig felpörgetjük egy autó motorját: hosszú távon nem teszünk jót vele, elhasználjuk a motort.
A krónikus stressz pedig gyulladásban tartja a testet, ami kardiovaszkuláris és autoimmun-betegséghez vezethet. Általánosságban megfigyelhető, hogy minél több/komolyabb trauma éri gyerekként az embert, annál nagyobb mértékben lesz érintett az egészsége.
Fejsérülések után a S100B nevű fehérje mennyisége ugrásszerűen megnő az agyban. A kutatások szerint ugyanilyen emelkedett protein szintet mértek olyan gyerekek agyában, akik érzelmi megrázkódtatáson estek át. Ez a protein gyulladást okozhat az agyban, mely akár maradandó károkat is okozhat.
A stresszhormonok tartósan megemelkedett szintje szintén gyulladásos folyamatokat indít el az egész testben.
A gyerekkori traumák lelki hatásai
Nem csak a fent említett egészségügyi hatásai lehetnek a gyerekkorban átélt traumáknak.
Felnőtteknél jellegzetes viselkedési formákban, úgynevezett megküzdési stratégiákban ölt testet a gyerekként átélt trauma. Ezek a stratégiák menekülőútvonalat biztosítanak a traumák hatásai elől.
Rövid távon hasznos viselkedési formák lehetnek, hosszabb távon azonban nem kívánt következményeket hoznak magukkal.
A négy leggyakoribb megküzdési/elkerülési stratégia a következő:
Passzivitás
Akit gyerekkorában valamilyen formában elhanyagoltak, az elveszíti bizalmát mind a hozzá közelállókban, mind a külvilágban.
A környezetükre úgy tekintenek, hogy az telis-tele van veszélyforrásokkal. Ezek az emberek úgy zárják ki a félelmet és veszélyérzetet, hogy magukba fordulva bezárkóznak, passzívvá válnak, hisz úgy érzik, másra úgysem számíthatnak.
Érzelmileg leválasztják magukat a környezetünkről, így zárva ki a jövő „fenyegetéseit” is. Ez hosszú távon elszigetelődéshez vezet, a társas kapcsolatok létrejöttét akadályozva.
Áldozat-tudat
Az abúzus áldozatai, különösen a gyerekek, sokszor úgy gondolják, hogy megérdemlik a sorsukat, azt kapják, ami jár nekik.
A folyamatos negatív gondolatok azonban úgy kondicionálják az embert, hogy természetesnek fogja venni, hogy nincs ráhatással az életére. Mint az áldozatok.
Passzív-agresszív viselkedés
Ha az ember gyerekkorában sok agressziónak volt kitéve, sok esetben úgy fogja gondolni, hogy a düh bármilyen megnyilvánulása kártékony.
Emiatt magukban is elnyomják a frusztrációkat. De a kezeletlen és fel nem szabaduló düh nem tűnik el magától.
Sőt, elfojtva olyan, mint egy lezárt kukta: egyre nő benne a nyomás, s ha nincs hol kiereszteni a gőzt, előbb-utóbb robbanni fog.
Egy hamis én-kép felöltése
Az olyanok, akiket gyerekként elhanyagoltak, nem kaptak annyi odafigyelést, amennyi egy gyereknek jár, sokszor úgy „korrigálják” ezt, hogy magukra öltenek egy olyan személyiséget, melyről úgy hiszik, szerethető és vonzó. Amit szeretteik is elfogadnak.
De minden, saját magunkat érintő “korrigálásnak” ára van. Ha azok mentén az értékek mentén próbálunk magunkon változtatni, nem biztos, hogy a megfelelő döntést hozzuk meg.
Arról nem is beszélve, hogy ily módon önmagunkról mondunk le. Ha ilyen emberek miatt eltemetjük a valós személyiségünket, akkor nem a saját életünket fogjuk élni.
A gyerekkori traumák feldolgozása
Ezek a megbirkózási stratégiák tüneti segítséget nyújtanak, de az okokat nem kezelik. Sőt, tulajdonképpen mélyen elrejtik azokat. Addig amíg fel nem ismerjük, hogy mi is a probléma valódi forrása, annak megfelelő feloldása sem lehetséges.
A traumák okozta sérülések kezelése hasonló elveken alapszik a gyermekeknél is és azoknál a felnőtteknél is, akik magukon hordozzák fiatalságuk sebeit.
A legfontosabb, hogy nincs egy univerzális, mindenkinek megfelelő kezelési módszer.
Minden esetet csak egyedileg szabad kezelni, hisz mind a traumás stressz hatásait, mind annak feldolgozását tekintve alapvető fontosságú a személyiség. Egy könnyen barátkozó gyerek vagy felnőtt például jóval hamarabb és jóval intenzívebben mutat jeleket, mint egy befelé fordulóbb személyiség.
Alapvető jelentősége van annak, hogy mind a gyerek, mind a felnőtt számára olyan környezetet biztosítsunk, ahol biztonságban érezheti magát, ahol úgy nyílhat meg hogy nem kell attól tartania, ítélkezni fognak felette.
Támogató, érzékeny figyelmet kell biztosítani. Ezek segítségével elérhető, hogy az érintett maga nyíljon meg. Nagyon fontos, hogy semmit nem szabad erőltetni.
A legtöbb esetben az érintett kérdéseket fog megfogalmazni, melyekre nem könnyű megadni a megfelelő választ.
Ilyenkor a professzionális segítség felbecsülhetetlen.
A pszichoterápia egyik formája, a kognitív viselkedésterápia különösen alkalmas a traumás élmények feldolgozására. A kognitív viselkedésterápia jellemzően a jelenre és a jövőre fókuszál.
Célja a problémákat fenntartó gondolkodási sémák és viselkedés megértése, illetve megváltoztatása, valamint a megfelelő megküzdő stratégiák és a problémamegoldó technikák elsajátítása.
Gyerekeknél nagyon hatásos a játékterápia vagy a családi terápiás alkalmak is.
Oprah: A legdurvább gyerekkorból is van kiút!
Oprah Winfrey amerikai televíziós műsorvezető, alkalmi színésznő, producer, üzletasszony. A saját nevével fémjelzett The Oprah Winfrey Show hozta el számára a világhírt.
Winfrey két tinédzser törvénytelen gyermekeként született, akik nem maradtak együtt és egyedülálló édesanyjának kellett felnevelnie.
Egy víz- és villanyvezeték nélküli házban töltötte gyerekkora első éveit. Nagybátyja, unokatestvére és anyja barátai is rendszeresen szexuálisan zaklatták az ekkor még csak kilencéves kislányt.
A gyakori bántalmazás miatt 13 évesen elszökött otthonról, 14 évesen teherbe esett, de a szülést követően fia hamarosan meg is halt.
Oprah Winfrey mára a világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb asszonya. 2013-ban megkapta az USA legmagasabb polgári kitüntetését. Az egyik legfontosabb filantróp az amerikai történelemben. Egyesek azt rebesgetik róla, hogy elnöki ambíciói vannak.
Johnny Deppel ellentétben sosem kellett a saját botrányaival versenyeznie. Az Oprah-sztori ékes példája annak, hogy a legmélyebbről, a legdurvább pokolból is van kiút.
A legnehezebb gyerekkor sem kell, hogy szörnyű felnőtt életre kárhoztasson. Mindig van megoldás, de akarni kell azt megtalálni.
1995 és 1997 között 17 000 felnőtt bevonásával készült egy felmérés Amerikában, mely a résztvevők gyermekkorát és aktuális egészségi állapotát vizsgálta. Az egyik kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján a résztvevők 64 (!) százaléka élt át valamilyen traumát gyerekkorában.
Ha úgy érzed, érintett vagy, fontos tudnod, hogy nem vagy egyedül. És nem kell egyedül megbirkóznod a terheddel sem.
Van segítség. Van kiút.
Felhasznált cikkek:
Scott Rowley: Johnny Depp Is Just Killing Time Until His Band Gets Back Together, https://www.loudersound.com/features/johnny-depp-is-just-killing-time-until-his-band-gets-back-together
Trauma changes everything: Examining the relationship between adverse childhood experiences and serious, violent and chronic juvenile offenders: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0145213415000356?via%3Dihub
https://www.nctsn.org/what-is-child-trauma/about-child-trauma
https://www.nctsn.org/what-is-child-trauma/trauma-types/early-childhood-trauma
https://www.nctsn.org/what-is-child-trauma/trauma-types/complex-trauma/effects
Aron Janssen, MD: Treating the Effects of Childhood Trauma,
https://www.verywellmind.com/what-are-the-effects-of-childhood-trauma-4147640
Past trauma may haunt your future health, https://www.health.harvard.edu/diseases-and-conditions/past-trauma-may-haunt-your-future-health
Childhood Trauma’s Lasting Effects on Mental and Physical Health, https://health.clevelandclinic.org/childhood-traumas-lasting-effects-on-mental-and-physical-health/
Beth Ann Mayer: Understanding the Long-Term Effects of Childhood Trauma, https://www.parents.com/parenting/better-parenting/understanding-the-long-term-effects-of-childhood-trauma/
Jade Wu Ph.D.: Three Ways Childhood Trauma Affects Adulthood¸ https://www.psychologytoday.com/us/blog/the-savvy-psychologist/201910/three-ways-childhood-trauma-affects-adulthood
Problems Facing Adults who Struggled with Trauma as a Child¸ https://dualdiagnosis.org/psychological-trauma-drug-addiction/problems-facing-adults-who-struggled-with-trauma-as-a-child/
The Effects of Childhood Trauma in Adults, https://thedawnrehab.com/blog/dealing-with-the-effects-of-childhood-trauma/
