A konfliktusokkal az a legnagyobb baj, ugyanakkor az bennük a legjobb, hogy elkerülhetetlenek.

Az ember az élete során kisebb-nagyobb összeütközésekbe kénytelen belekeveredni és bizony ezekben helyt is kell állni. Ami gyakran nem könnyű, sőt olykor nagyon is nehéz.

Kérdés, hogy tanulható-e a konfliktuskezelés?

Igen, a konfliktusok kezelése tanulható. Általában a kor előrehaladtával egyre jobban megy, sajnálatos módon azonban a problémák gyakran korábban jönnek, mintsem, hogy tapasztalataink alapján kezelni tudjuk a kialakult helyzeteket.

Íme, pár tipp, hogy hogyan kerülj ki, illetőleg kezelj egy kellemetlen szituációt.

A konfliktus a világ legtermészetesebb dolga, lévén arról van szó, hogy a nézőpontod nem találkozik a másikéval. Az esetek többségében azonban ebből nem adódik probléma.

Valamelyik fél meghúzza a vállát és túl van tárgyalva a dolog, gyakorta azonban egy vállrándítás nem oldja meg a helyzetet, ilyenkor pedig elkerülhetetlen a másikkal való szembenézés.

Ez az élet minden területén előfordul, családban, párkapcsolatokban, barátok között és a munkahelyen is, hogy az idegenekkel való konfrontálódást ne is említsük.

Jóllehet ez utóbbi a legszerencsésebb, hiszen ha a sarki közértben alakul ki összetűzés, annak hosszabb távú hatása nincsen az életünkre, azaz nincs tétje a dolognak.

Sajnos a munkahelyen és a családban kialakult konfliktusokról ez már nem mindig mondható el.

Hogyan kezeljük a konfliktusos helyzeteket?

Már maga a konfliktus szó is baljóslatú, mivel a latin confligo kifejezésből eredeztethető, ami pedig fegyveres összecsapást jelent.

Szerencsére azért ma békésebb idők járnak és erőszak alkalmazása nélkül is lehet kezelni egy nehézkes szituációt. Szándékok, vágyak, törekvések, érdekek stb. ütközéséről van szó, amit kezelni kell, lehetőség szerint úgy, hogy te kerülj ki győztesen a helyzetből.

Igen ám, de hogyan? Íme, pár javaslat, amit neked is érdemes fontolóra venni, ha már elkerülhetetlen a konfliktus. 

1. Légy önmagad

Első helyre tettük a legnehezebben teljesíthető feladatot. Ahhoz, hogy helyt álljunk egy kellemetlen helyzetben elengedhetetlen, hogy identikusak legyünk önmagunkkal, és hogy higgyünk saját igazunkban, azaz saját magunkban.

Persze, ha az összetűzés közben rájövünk, hogy a másiknak van igaza, akkor engedjük el a saját nézőpontunkat, nincsen abban semmi szégyellnivaló. De ha nem, akkor nagyon fontos, hogy ne hunyászkodjunk meg és csupán a másik kedvéért ne adjuk fel az álláspontunkat.

Sajnos az emberek többsége hajlamos arra, hogy ne így járjon el és csupán a békesség kedvéért a másiknak adjon igazat. Apró véleménykülönbségek esetében nincs is ezzel semmi baj.

Például, hogy a karamellás vagy csokoládés tej-e a finomabb az ízlés kérdése, és nem egy kardinális probléma. Ha ráhagyom a másikra, hogy jól van, a karamellás finomabb, akkor nem vesztettem semmit, ügyesen megszabadultam egy terhes beszélgetéstől.

Azonban, ha a véleménykülönbség arról szól, hogy az én vagy kollgégám ötletével lehet-e sikeres egy munkahelyi projekt, viszont én meghunyászkodom, mert nem bírom a kellemetlen helyzeteket az már probléma.

Ez rendre az önbizalom hiányából fakad, abból, hogy nem bízok eléggé önmagamban. Ha az ember folyamatosan enged a másiknak, az hosszú távon a karrierje és a magánélete rovására fog menni, mert nem érvényesül az akarata. Ha pedig nem érvényesítem az akaratom, akkor előbb-utóbb önmagam adom fel és ez nagy baj.

A kellemetlen szituációkban vegyél nagy levegőt, és próbáld megerősíteni magadban, hogy igenis érsz annyit, mint bárki más, hogy a te véleményed is számít legalább annyit, mint a vitapartneredé.

Ha a probléma hosszabb távon is fentáll, miszerint nem tudsz kiállni önmagadért, akkor mindenképpen érdemes elmenni egy önismereti tréningre vagy szakemberhez fordulni, aki segít az önértékelésed visszaállításában.

2. Hallgass tekintéllyel

Sokféle képpen lehet hallgatni, úgy is, hogy az ember hagyja, hogy a szitokáradat a fejére zúduljon, de tekintéllyel is.

Ez utóbbi nagyon jó praktika a másik elbizonytalanítására. Ha tudsz úgy csöndben maradni, hogy közben a némaságod egyúttal szigorként is hat, akkor nagyon elegánsan ki tudsz keveredni az adott szituációból.

Azonban ez a másik jellemétől is függ, általában csak olyan embereknél működik, akik szintén kevésbé bíznak önmagukban.

Nagyon egyszerű az iskolai példa, amikor a tanár szavak nélkül fegyelmez. Valamelyik gyerek zavarja a többieket, rosszalkodik, de a tanár kiabálás helyett csak szigorúan ránéz és hallgat.

Gyakran ez erősebb parancs, mintha megemelné hangját, a rossz diák pedig magába száll, és onnantól jól viselkedik. Légy te ez a szigorú tanár, akár tükör előtt is gyakorolhatod a rendreutasító hallgatást, és a tiszteletet parancsoló nézést.

3. Légy kemény

A fentiek ellentéte, hogy ne félj felemelni a hangodat.

Ha határozottan de halkan közlöd a másikkal az álláspontodat, azt a másik gyengeségnek veheti. Amennyiben egy kicsit magasabb hangszínben nyitsz meg egy mondatot az könnyen lehet, hogy kizökkenti a másikat saját nézőpontjából és te keveredhetsz ki szerencsésen a konfliktusból.

Persze ez is a másik ember egyéniségétől függ. Ha például az illető kifejezetten keresi a konfliktusokat, akkor nem jó megoldás, mert valószínűleg ő ebben a helyzetben még magasabbra fogja emelni a hangját.

Ellenben, ha szorongós vagy félős típus, akkor meg is nyerted ezt a párbalyt, azzal, hogy kicsit erélyesebb voltál.

4. Kérdezz

Egy jó- és jókor feltett kérdés kiváló taktikai eszköz.

Ha ügyesen belekérdezel a másik mondanivalójába, könnyen lehet, hogy már szét is zúztad az álláspontját és nálad a győzelem.

Persze ehhez felkészültnek is kell lenned, legyen szó munkahelyi vagy magánéleti problémakezelésről. Figyelj oda, hogy a kérdés mindig elbizonytalanító célzatú legyen.

Az is fontos, hogy ezt a módszert csak akkor tudod jól alkalmazni, ha erősen koncentrálsz a másikra, mert elegendő csupán egy apróságba belekérdezni, hogy a másik fölé kerekedj.

Vegyünk egy példát:

A kollégád arról tart előadást a többieknek, hogy mennyire sikeres volt a partnertalálkozó. Szuperek voltak a prezentációk, remek volt a hangulat. Te ezzel nem értesz egyet.

Ha megfelelő időpontban közbeszúrod, hogy Kovács Pista egész este magában kesergett, majd megkérdezed, hogy biztos-e benne, hogy valóban remek volt a hangulat az este folyamán, akkor máris nálad a pont.

A kérdezés lehet retorikai csel is, ami arra irányul, hogy zavarba hozd a másikat. Ez a kérdezésnek egy egészen másfajta típusa. Nagyon egyszerű, de gyakorlatilag mindig működik.

Tégy úgy mintha nem hallottad volna a másikat, majd határozottan és jól hangsúlyozva, mond a következőt: Kérem? Gyakorlatilag nem csinálsz semmit, csak stílusosan kérdezel vissza, mégis biztos lehetsz benne, hogy kizökkented a másikat legyen bármennyire is jó vitapartner. A másik ilyen a: Valóban?

Ezt mindig mosolyogva és magabiztosan ejtsd ki, a hatás szintén garantált. A vitapartner bármilyen erős jellem is önkéntelenül elkezd gondolkodni rajta, hogy biztos, hogy nekem van igazam…?

5. Érvelj

Az érvelés a konfliktuskezelés egyik legalapvetőbb eszköze. Jóllehet nem minden esetben lehet alkalmazni, mert ha olyan emberrel kerülsz összetűzésbe, aki nem hallgat az ész érvekre, akkor kevésbé használható.

Ellenben, ha rendelkezik némi intelligenciával a másik fél, akkor jó érveléssel gyorsan lekezelheted és megszüntetheted a kialakult vitás helyzetet.

Az sem mindegy azonban, hogyan használod az érveidet. Kulcsszó: higgadtság és a nyugodt hanglejtés.

Ha eszedbe jut egy jó érv, ne vágd rá rögtön, várd meg amíg a másik befejezi, tarts pár pillanatnyi szünetet és csak utána mond, lassan és határozottan. A kapkodás mindig a gyengeség és a bizonytalanság jele. Légy tehát türelmes.

A gesztusok is nagyon fontosak lehetnek az érvelésben, illetőleg a vitás helyzetek kezelésében. Ha túl sokat beszél a másik, nyugodtan fordítsd el a fejed, nézegesd az ujjaid, pillants az órádra stb., mert ezzel azt jelzed, hogy érdektelen a mondanivalója.

Egy jól közbeékelt nevetés is hatásos tud lenni, vagy az, ha felemeled az ujjad, hogy most már elég.

6. Ne foglalkozz vele

Minden konfliktus szituációfüggő, kezelése nagyban függ a vitás féltől vagy felektől.

Ha valaki például provokál és nem áll veled egy szinten, akkor ne menj bele a játékba, egyszerűen vond meg a vállad és sétálj odébb. Ez főleg akkor érvényes, ha nem veszíthetsz semmit az adott probléma következményeként. Nem kell beleállni minden visszás helyzetbe, gyakran jobb, ha egyszerűen észre sem veszed a másikat.

Csúnya szó, hogy légy lekezelő, de tény, hogy gyakran az a legjobb megoldás, ha nem veszel tudomást a másikról. Ahelyett, hogy belemész a vitába, szereld le a másikat egy aham, ühüm szintű reagálással.

Hogyan előzzük meg a konfliktusokat?!

A konfliktuskezelés leghatékonyabb módja, ha úgy alakítod a szituációkat, hogy ne is jöjjön létre kellemetlen helyzet.

Ez sok esetben sajnos nem lehetséges, ugyanakkor az élet számos pontján lehet arra törekedni, hogy mégis ez valósuljon meg.

Vannak konfliktusok, amibe bele kell menni és olyanok is, amit érdemesebb elkerülni. Ez utóbbi általában azokra érvényes, amelyek vagy jelentéktelenek, vagy ellenkezőleg: túlzott kockázattal járnak.

Íme, pár tipp, hogyan előzd meg vagy kerüld ki a konfrontálódást másokkal.

Kerüld a problémákat

Munkahelyen, de családi helyzetekben is érvényes, hogy érdemes úgy terelgetni a beszélgetéseket, hogy ne alakuljon ki vitás helyzet.

Ha egy párbeszéd közben azt érzed, hogy ebből éles helyzet is kialakulhat, akkor válts gyorsan témát. Példának okáért, ha a munkahelyeden a kedvenc focicsapatodat szidják, akkor ne húzd fel magad, inkább kezdj el arról beszélni, hogy milyen szép idő is van odakint.

A hirtelen váltás a beszélgetésekben általában azért szokott működni, mert jellemzően a másik ember sem szeret konfrontálódni.

Legtöbb esetben a beszélgetőpartnered – bár ezt nem mondja ki – még hálás is lesz neked, hogy okosan elterelted a beszélgetés fonalát. Persze ezt is ügyesen kell csinálni, nem szabad érzékeltetni, hogy direkt váltasz témát.

Ne hivatkozz a múltra

Az egyik alapvető trükk, hogy ne hánytorgasd fel a múltat, ha abban vannak nézeteltérések, kellemetlen emlékek vagy meg nem oldott problémák.

Ne vess a másik szemére semmit a múltból, még akkor sem, ha esetleg neked nem tetszik valami.

Felesleges, változtatni rajta pedig úgy sem tudsz. Ha úgy tetszik, nyeld le a békát, vegyél mély levegőt, vagy menjél el futni. Igazából minden jobb, mint fölöslegesen konfliktusba keveredni a partnereddel vagy a munkatársaddal egy régen történt dolog miatt, legyen az bármilyen kellemetlen is rád nézve.

Légy kedves

A kedvesség az egyik legjobb módszer a konfliktusok elkerülésére. Ha van olyan ismerősöd, akivel gyakorta alakul ki vitás szituáció, akkor a legtöbb esetben egyszer és mindenkorra meg tudod szűntetni egy kis odafigyeléssel.

Ne érd be azzal, hogy néha megkérdezed a másiktól, hogy van, ettől többre van szükség.

Ismerd meg egy picit, puhatolózz tőle vagy másoktól, hogy mi érdekli, és időnként próbálj ezekre rákérdezni, a témában beszélgetni, még ha téged amúgy hidegen is hagy a dolog. Ez a másiknak nagyon jól fog esni, és nem fog létrehozni vitás szituációkat, mert élvezi, hogy néha érdeklődsz felőle és beszélhet arról, ami számára kedves.

Nem kell nagy dolgokra, elég apróságokra gondolni.

A másiknak mindene a kosárlabda, téged meg hidegen hagy? Oda se neki, néha dicsérd meg a kedvenc csapatát, kérdezd meg, hogy tetszett neki a múltkori meccs és jó eséllyel soha, vagy csak sokkal ritkábban alakul ki köztetek vitás szituáció.

Rohanj előre

Persze nem szó szerint, nem arról van szó, hogy el kellene futnod.

Sokkal inkább, hogy még a konfliktus kialakulása előtt, zárd le a vitás szituációt egy rövid, határozott mondattal.

Általában érzi az ember, mikor fordul rosszra egy szituáció és telik meg a levegő feszültséggel. Ezt senki sem szereti, és előnyösebb elkerülni, hogy a feszültség fel is robbanjon.

A legegyszerűbb, ha megmondod, hogy nem érdekel, legyen bármiről is szó. Jó eséllyel a másik meglepődik majd ezen, kicsit duzzog magában, de belenyugszik, hogy ma sem lesz veszekedés.

Mit tegyél, ha nagy a baj és elkerülhetetlen a konfliktus?

A konfliktusok rossz esetben akár tettlegességig is fajulhatnak, ezt mindenképpen érdemes elkerülni.

A pszichológiának azaz álláspontja, hogy a másik bántalmazására akkor kerül sor, ha az illető kifogy a szavakból.

Ha valaki nem tudja megfogalmazni az álláspontját, szavakkal megvédeni magát, akkor jobb híján más eszközökhöz nyúl, ez pedig a bántalmazás.

Ezt mindenképpen kerüld el.

A fentiek előszele pedig a dühöngés és a kiabálás, ami röviden és tömören, teljesen használhatatlan a vitás helyzetek kezelésére. Ha azon kapod magad, hogy üvöltözöl a másikkal – bárkivel előfordulhat -, akkor végy egy nagy levegőt és fejezd be.

Dühöngéssel még soha semmilyen problémát nem sikerült megoldani, ezzel csak a másik megfélemlítését éred el, de a konfliktus továbbra is fennmarad.

Persze nyilván vannak sarkalatos esetek is, amikor lehet kiabálni. Ha késsel támadnak rád, akkor üvölts, ahogy a torkodon kifér, de most nem ilyen konfliktusokról beszélünk.

A hagyományos problémakezelésnek nem lehet része az elszabadult indulat.

Van egy régi mondás: Aki dühös, annak nincsen igaza.

Sok bölcsesség van ebben, aki ki kel önmagából és elveszíti az uralmát saját maga felett, az a konfliktusos szituációban is veszített.

Te ezt soha ne tedd, ha pedig veled szemben teszik, egyszerűen sétálj el, még ha olykor nehéz is megállni és álljt parancsolni az indulatoknak.