Sok ember hajlamos arra, hogy túlkomplikálja a dolgokat.
Ez lényegében abban nyilvánul meg, hogy ha meg lehetne oldani valamit két lépésben, akkor azt mondjuk ötvenből sikerül, vagy egyáltalán el sem jutunk a megoldásig.
Ez azért van, mert nem tudunk szembenézni a valódi problémával és csak kerülgetjük azt, mint kutya a forró kását.
A túlbonyolítás-túlgondolás esete általában azokban a szituációkban jelentkezik, amikor valami komolyabb döntést kellene meghoznunk.
Tipikus eset, amikor munkahely váltáson vagy egyéb fontos döntésen gondolkozol, aminek aztán az lesz az eredménye, hogy lebeszéled magad róla. Nem a mérlegeléssel van a baj, hanem azzal, ha túlzásba viszed és igazából nem hozol döntést.
Kérdésként adódik, hogy ha már tudod, hogy hajlamos vagy túlgondolni a dolgokat és ez negatívan hat az életedre is, akkor vajon tudsz-e tenni ellene?
Igen, több olyan apró módszer is van, ami segíthet abban, hogy könnyebben hozzál meg az életedben kisebb illetőleg nagyobb döntéseket is.
Túlgondolni a dolgokat sokkal veszélyesebb, mint azt elsőre gondolnánk. Szokták hasonlítani a futóhomohoz is, amire, ha rááll az ember, akkor egész egyszerűen elsodorja és csak tehetetlenül vergődik benne.
A túlgondolás fokozhatja a bennünk lévő szorongást, sőt komoly depresszióhoz is vezethet, így egyáltalán nem szabad félvállról venni.
Vannak normál és patologikus esetek is, az utóbbi esetben pedig már szakember felkeresése is javasolt.
Milyen az, amikor valaki túlgondolja a dolgokat?!
A fent említett komoly döntések mellett a túlgondolás a legkisebb apróságban megjelenhet.
Drasztikus eset, amikor már a hétköznapok minden pillanatában képes felütni a fejét. Sarkalatos példával élve, valaki édesítővel issza a kávét, de csak cukor van otthon.
Egy normális ember ilyenkor rábólint a cukorra, és megissza úgy a kávét, hiszen mi is történhetne 1 db kockacukor miatt? Vagy bevállalja a nagy feladatot és megissza üresen, de a kávé így is el lesz fogyasztva.
Azonban az, aki túlbonyolítja a dolgokat, valószínű megkérdezi van-e tea, ha van, akkor rájön, hogy nem is szereti a teát, aztán megkérdezi, merre van a legközelebbi közért.
Persze ott nem lesz majd olyan édesítő, amelyiket igazából szereti. Ezt követően még egy óráig megy a dillemázás, hogy mi legyen a kávé sorsa, majd nagy nehezen megissza a cukorral és jó esetben el lesz felejtve a történet.
Valljuk be ez önmagunkra és a szűkebb környezetünkre is meglehetősen mérgezően tud hatni. Főleg akkor, ha folyamatosan hasonlókat művelünk. Érdemes hát mindenképpen tenni ellene. Íme, pár trükk, hogy könnyebben tudj döntéseket hozni.
Tippek, hogy ne gondoljuk túl a dolgokat
1. Törekedj az egyszerűség elvére
A túlbonyolítás oka gyakorta az, hogy nem merjük a legegyszerűbb utat választani, mivel tudatalatt félünk és halogatunk.
Például éppen ismerkedsz valakivel és az illető az egyik nap nem jelentkezik be nálad, pedig elmúlt már este hat óra. Te valószínűleg már mindenre gondoltál, kezdve azzal, hogy megismerkedett valaki mással, egészen odáig, hogy elütötte a villamos.
Kis szerencsével annyira túlgondolod a dolgokat, hogy amikor felhív, már nem is lesz olyan jó a beszélgetés a sok előzetes stresszelés miatt. Ne csinálj magadnak fölösleges szenvedést, egyszerűen hívd fel, amikor felmerül benned a gondolat, hogy mi történhetett és kérdezd meg tőle, hogy mi a nagy helyzet.
Az egyszerűség elve a legjobb módszer arra, hogy féken tartsuk a dolgok túlgondolását és nem kell hozzá más, csak, hogy összeszedd a bátorságod.
Persze ez nem mindig könnyű, hiszen a túl sok agyalás gyakran az önbizalomhiányos emberekre jellemző. Ha te is ilyen vagy, akkor érdemes erősíteni magadban a gondolatot, hogy érsz annyit, mint bárki más!
Alkalmas vagy úgy is meghozni döntéseket, hogy előtte nem rágódsz rajtuk két napot!
Pszichológusok szokták javasolni ilyen esetekre, hogy vegyünk példát a gyerekekről. Ők ugyanis még jellemzően a legegyszerűbb módon oldják meg a problémáikat.
Ha cukorka kell nekik elveszik az asztalról. Ha szeretnek, akkor megmondják, hogy szeretnek, ha utálnak, akkor pedig az ellenkezőjét.
A lényeg, hogy semmit nem bonyolítanak túl. Ha te hajlamos vagy túl sokat agyalni, akkor gondolj inkább a gyerekekre és cselekedj úgy ahogy ők.
2. Mérlegeled a problémát?
Mielőtt túlságosan beleloholnád magad az adott szituációba, tedd mérlegre a dolgokat, hogy mekkora súlya is van annak a kérdésnek, amin dilemmázol.
Maradva a cukor kontra édesítőszer eseténél, tedd fel magadban a kérdést, hogy milyen negatív következményekkel jár, ha te most kivételesen cukorral iszod meg a kávét.
Ha képes vagy belátni, hogy semmilyennel, akkor engedd el a dolgot és nyugodtan idd meg ezegyszer cukorral a reggeli frissítődet. Az ilyen apróságok egyébként gyakorlásra is kiválóak, hogy később a súlyosabb helyzetekből is könnyedebben keveredj ki.
Ha nagyobb horderejű dologról van szó, mint például a munkahelyváltás, akkor is próbáld meg józanul végiggondolni, hogy mit veszíthetsz és mit nyerhetsz.
Mindig a pozitív irányba mozdulj el és ne a félelmeid határozzák meg a döntésed.
Tehát, ha a régi munkahelyed egyetlen előnye, hogy minden hónapban fixen megjön a fizetésed, akkor ne a biztonság mellett tedd le a voksod.
Ne beszéld le magad a váltásról, hanem merj belevágni az újba, még ha az bizonytalan is. Ne találj kifogásokat, hogy miért sülhet el balul a dolog, ne fuss végig beláthatatlan gondolatköröket, hanem rizikózz és ami a legfontosabb, cselekedj.
3. Fogalmazz meg egyértelmű célokat
Ha az embernek konkrét feladatai vannak, akkor nincsen ideje túl sokat agyalni a dolgokon.
Ezt lehet gyakorolni napi szinten és hosszabb távon is.
Ha úgy tetszik, programozd be magad és alakíts ki egy napi rutint. Például, hogy kilenc órakor reggelizek, délután egykor ebédelek, és minimum öt céges problémát megoldok aznap.
Ha van a napjaidnak egy ilyen szoros menetrendje, akkor sokkal kevesebb időd lesz stresszelni, és minden eléd kerülő szituációt túlgondolni.
Ha hosszabb időn keresztül képes vagy egy napi rutint betartani, akkor rögzülni fog benned a hatékonyság érzése, és az, hogy egyszerűen is meg lehet oldani a dolgokat.
Később pedig, ha valamilyen váratlan kihívással találod szembe magad, jó eséllyel azt is egyszerűbben fogod tudni megoldani.
4. Ha elkezdesz valamit, fejezd is be
A túlgondolós emberekre jellemző, hogy mindenféle dolgot kitalálnak, de általában nem fejezik be azokat.
Az időközben felmerülő problémák és kihívások ugyanis szintén folyamatos agyaláshoz vezetnek, aminek az lesz a vége, hogy nem történik semmi.
Makacsold meg magad, koncentrálj csupán egyetlen kitűzött célra, de azt valósítsd is meg, méghozzá bármilyen áron. Az sem baj, hogy ha a végeredmény nem olyan lesz, amilyet elsőre megálmodtál, lépésről-lépésre tegyél érte, hogy a végén kijelenthesd: megcsináltam.
Ami ebben fontos, az az, hogy rögzüljön benned, túlgondolás nélkül is be tudtál fejezni valamit.
Teljesen mindegy, hogy az egy repülőgépmakett összerakása, vagy egy cégalapítás. A pozitív minták kialakítása nagyon fontos azok számára, akik mindenben csak a problémákat és a lehetetlen akadályokat látják.
Ha az első dolog sikerülni fog, legyen az bármi, akkor a többi is könnyedebben fog majd menni.
5. Nem baj, ha nem állsz készen
Biztosan te is ismersz olyan embert, vagy veled is előfordult már, hogy végül azért nem fogtál bele egy vállalkozásba, mert túl sok probléma merült fel.
Nem bíztál eléggé magadba és úgy érezted nem állsz készen a kihívások megoldására. Meg fogsz lepődni, de a sikeres emberek általában nem is gondolkodnak olyan sokat. Sokkal inkább cselekszenek, mintsem, hogy rágódnának valamin.
Nem az egészet nézik egyszerre, hanem csak a soron következő lépésre fókuszálnak, és így haladnak a kitűzött cél felé.
6. Légy önmagad
Máshogy megfogalmazva, ne akarj megfelelni másoknak.
Sokan azért agyalnak túl sokat valamin, mert attól félnek mások nem lesznek elégedettek a végeredménnyel.
Ha túl sokat adsz a többiek véleményére, akkor az megint folyamatos mérlegeléshez, azaz halogatáshoz fog vezetni.
Hogyan lehetne ezt tökéletesen megoldani? Vajon így tetszeni fog neki? Elégedett lesz ezzel a főnök? Stb.
Ahelyett, hogy másokkal foglalkozol, légy önmagad és tedd meg azt, amit helyesnek gondolsz. Senki nem tökéletes és néha mindenki hibázik. Az azonban, aki nem mások véleményét tartja szem előtt, jóval eredményesebb a munkában és a magánéletben is.
7. Légy jelen
A dolgok túlgondolása alapvetően kétféle irányba mutathat, a múltba és a jövőbe.
A múlton sajnos a legtöbben hajlamosak vagyunk rágódni, hogy mi lett volna, ha ezt teszem és nem azt. Milyen szép lehetne az életem, ha ekkor és akkor így cselekszem.
Rendkívül mérgező tud lenni, mivel a múlton már nem tudunk változtatni, de a sok agyalás a mindennapokra is rányomja a bélyegét.
Ez egy gyakori és nagyon mérgező dolog, amit tenni szoktunk magunkkal. A múltat nem könnyű elengedni, de próbáld meg és hidd el boldogabb leszel.
Hasonlóképpen szörnyű érzés, amikor a jövőn görcsöl valaki egyfolytában. Mi lesz velem öt vagy tíz év múlva. Mi lesz, ha elvesztem a munkám, mi lesz, ha esetleg elválik tőlem a férjem, ha meg fog csalni etc.
A megtörtént és a meg nem történt dolgokon való állandó kattogás az egész életünket megmérgezheti.
És ami nagyon fontos, nem része a valóságunknak, vagyis a jelenidőnknek. Védekezni ellene úgy lehet, hogy erősen erre a jelenlétre koncentrálsz, arra, amiben éppen vagy, de egyáltalán nem kell nagy dolgokra gondolni.
Elegendő az is, ha tudatosítod, hogy meg van mind a két kezed, mind a két lábad stb. Lényeg, hogy alapvető dolgokra koncentrálj és erősítsd azt, hogy most minden rendben van.
8. Ne félj segítséget kérni
A túlgondolás fakadhat a személyiségünkből, a neveltetésünkből és sok más egyébből, de lehet szorongásos zavar következménye is, ami pedig már pszichés betegség.
Ha azt veszed észre, hogy napi szinten szorongsz mindenféle dolgokon, és ezért nem vagy képes döntéseket hozni, akkor a legszerencsésebb orvoshoz vagy szakemberhez fordulni.
Egy szakemberrel könnyedén megtalálhatod és megszüntetheted azokat a kiváltó okokat, melyek a szorongáshoz, illetőleg a folyamatos túlgondoláshoz vezetnek.
Ha bizalmat szavazol nekem, akár én is a rendelkezésedre állhatok.
